Felfedezések

Addig, amíg nem mehettem ki, mindenféle felfedezéseket tettem a lakásban. Először is, mindent meg akartam kóstolni, de ha nem ettem meg, akkor is szétforgácsoltam mindent - kivéve a bútorokat és a cipőket. Ezeket azért hagytam ki, mert mindig volt otthon valaki, hogy ügyeljen rám, így nem mertem nagyobb munkába kezdeni egy-egy szekrénnyel, fotellel, vagy papuccsal. Szóval maradtam a saját, ekkor már óriási mennyiségű játékomnál, és mindenféle ételnél. (Kivéve apa telefonját, de azt csak felvenni akartam, mert nagyon csörgött és apa éppen aludt.) Még nem voltak igazi fogaim, csak tejfogak, így nagyon nem mertek nekem nagy darab házi ételeket adni, de azért én mindenre kíváncsi voltam, és ha nem akartak adni abból, amit ettek éppen, akkor bevetettem az "árva gyerek" tekintetemet. Ekkoriban még nagyon meghatotta őket! :) Így sikerült megkóstolnom a répától a krumplin át a banánig mindent, ami csak bekerült a konyhába. A répával és a krumpli gurigákkal külön is szerettem játszani. De ha anya a konyhában főzött, akkor mindig ott voltam, mert mindenféle érdekes, izgalmas gépet használt, azt mindig megmutatta, hogy milyen süteményt sütünk apának, volt, hogy segítettem neki a mosogatásban, többször is mondta, hogy ezt vagy azt a süteményes tálat teljesen tisztára kell takarítanom belülről. Azt hiszem azóta szeretek mosogatni, és alapvetően szeretek a konyhában mozgolódni, ha sütés-főzés van.

A fürdőszoba felfedezése kevésbé kellemes élményekhez kötődig. Mint már említettem apáék szorgalmasan olvasgatták a szakirodalmat mielőtt megérkeztem volna, és a második napon úgy gondolták, hogy megfürdetnek tetőtől talpig. Habzott még az ég alja is, annyi sampont nyomtak rám, komplett családi program lett a fürdetésemből, anya dörzsölt alul-felül, apa pedig elállta az ajtót, hogy nehogy kiszökjek, közben legalább 10 törülközőt szorongatott, mert ugye az van a könyvben leírva, hogy teljesen meg kell szárítani, különben allergiás lehetek, és kiszáradhat a bőröm is. Apa próbált megtörölni, de én minden törülközőt cincáltam. Ekkor anya hozott valami irtó hangos, forró levegőt fújó gépet - mert ugye az is le volt írva a könyvben, hogy még kicsi korban hozzá kell szoktatni a hajszárítóhoz a kiskutyát, hogy később türelmesen tűrje a szárítást a kozmetikusnál.... :)

Szóval jött ezzel a masinával és körözött fölöttem, erre én jól megtámadtam azt a gépet. Feladták. Csak ültek, és néztek, hogy most akkor hogy fognak megszárítani? még a végén megfázom. Jól feltekerték a fűtést és odavitték az ágyamat. Odaültek ők is, hozták a játékaimat, és addig játszottunk a konvektor mellett, míg végül észrevétlenül egyszer csak megszáradtam. Addigra el is álmosodtam, és a tűz lángját nézegetve szépen mély álomba merültem. Azóta szeretem nézni a tűz lángját, és a meleget érezni, miközben pihenek.